1921 decemberében ezen a napon kezdődött meg az a népszavazás, melynek eredményeképpen Sopron - a trianoni békediktátum rendelkezései ellenére - magyar város maradt. Magyarország Kormánya 2001-ben a népszavazás emlékére december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.
1919-ben szeptember 10-én Saint Germain-ben a győztes nagyhatalmak Ausztriával békeszerződést írtak alá, jutalmul, hogy Ausztria hajlandó volt elállni attól, hogy Németországgal egyesüljön a szövetségesek ellen. Megígérték, hogy Magyarország nyugati területének három (Moson, Sopron és Vas) megyéjéből 50 nagyközséget és 270 kisközséget, valamint Ruszt, Kismarton és Sopron városokat kapják meg cserébe. Az első világháborút lezáró trianoni egyezmény (1920. június 4) minden oldalról megcsonkította Magyarországot, és több millió magyart kisebbségi sorsra ítélt. 1921 augusztusában kellett átadni a nyugati határterületeket Ausztriának, a magyar csapatokat kivonták, azonban a lakosság heves tiltakozásba kezdett. Augusztus 26-án aktivizálódtak Prónay Pál és Héjjas Iván szabadcsapatai, majd Ágfalvánál és Pinkafőnél megállították a benyomuló osztrák katonaságot és csendőrséget. A másfél hónapig tartó nyugat-magyarországi fegyveres felkelés kikényszeríttette, hogy Sopron hovatartozásáról népszavazás döntsön. A “Rongyos Gárda” magyar felkelői által megalapított Lajtabánság egy független országként működött decemberig, a népszavazás lezárulásáig. December 10-én plakátok közölték magyar, német és horvát nyelven Sopron lakosságával, hogy a városban 1921. december 14-én, míg a környező 8 községben december 16-án lesz a népszavazás, titkosan, mégpedig úgy, hogy minden szavazó egy borítékot kap két cédulával. Az egyik cédula kék színű volt, Magyarország felírással, míg a második cédula narancsszínű volt Ausztria felírással. Aki Magyarországra szavaz, az Ausztria céduláját kettéhasítja, és így teszi vissza a két cédulát a borítékba, amelyet leragaszt. És megfordítva: aki Ausztriára szavaz, az a kék cédulát szakítja széjjel.” A szavazást a jórészt osztrák hagyományú és német anyanyelvű soproni lakosság döntötte el. Az egész terület összességében 65,1 százalékban döntött Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89,5 százalékos részvétel mellett.1921. december 14-én Sopron lakosságának több mint 72 százaléka döntött úgy, hogy Magyarországhoz szeretne tartozni. Ez azért is érdekes adat, mert a város lakossága 52%-ban német ajkúakból állt, ennek ellenére a város többsége Magyarországot tekintette hazájának. Sopront és környékét az antant képviselői hivatalosan 1922. január 1-jén adták át Magyarországnak, az antant csapatai 1922. január 5-én hagyták el a várost.1922-ben az országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb Város címmel jutalmazta Sopront. 2001-ben, pedig Magyarország Kormánya a népszavazás emlékére december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.