1946-ban a Színész Akadémián kezdte meg tanulmányait, de csak 1952-ben sikerült megszereznie a diplomát. Politikai okok miatt két alkalommal is ült börtönben. Színészi pályafutását Debrecenben kezdte, az 1952-1957-es évadokban szerepelt itt, majd a Madách Színházba szerződött. 1961-1964 között a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. 1964-1984 között ismét a Madách Színház tagja volt. Bölcs, humoros, olykor ironikus művészi stílusa, kiváló szavalóképessége jóval az átlag fölé emelte. Előadóművészként jelentkezett a XX. század című műsorával, amellyel új műfajt honosított meg a versmondás hazai művészetében. 1984-ben kérésére nyugdíjazták, az ezt követő két évben a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia levelező hallgatójaként tanult. 1986-tól haláláig a Gór Nagy Mária Színitanodában tanított. 1993. február 7-én hosszan tartó betegség után hunyt el.
Mensáros László-díjban azok a művészek részesülhetnek, akik drámai művek színházi megjelenítésében, filmekben, hangjátékokban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.