Február másodikához, Gyertyaszentelő napjához több szokás is tartozik.
Ezen a napon szentelik meg a szentmiséken az erre szánt gyertyákat. A szentelt gyertya Krisztus jelképe. Úgy tartották a gyertya megvédi a csecsemőket és betegeket a gonosz szellemektől. Ehhez a naphoz a fenti keresztény ünnep mellett számos néphiedelem is kötődik.
Úgy vélték, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ahogy a mondás is tartja : „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a Nap süssön.”
A másik legismertebb néphagyomány szerint, ha február 2-án a medve előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát (azaz napsütéses idő van), akkor visszabújik, mert még hideg jöhet.
De ha borús felhők takarják az eget, az a maci számára azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek. Kissé torzítja az előrejelzés biztonságát, hogy többnyire csupán mesterséges körülmények között élő, állatkerti mackókat látogat meg ilyenkor a média – miközben ugyancsak ehhez a naphoz kötődik egy másik, kevéssé ismert, ám könnyebben megfigyelhető hagyomány: ha énekel a pacsirta, később még hosszan fog hallgatni. A pacsirtákra egyébként - hasonló összefüggésben - kicsit később, 19-én, Zsuzsanna napján is érdemes figyelni!




