A harmadik jelentős Mária-ünnep, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Nem sokkal március 21-e a tavaszi nap-éj egyenlőség után következik, amikor pontosan egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. Az egyik legrégebbi katolikus egyházi ünnep. Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Gábriel arkangyal meglátogatta a Názáretben lakó Szűz Máriát és elmondta neki a Jóisten őt választotta, hogy Fiának édesanyja legyen. Március 25-e ezért a legszélesebb értelemben véve a termékenység-ünnepe. Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A babona szerint a beoltott fát nem szabad letörni vagy levágni, mert belőle vér folyna és szerencsétlenséget hozna. A Gyümölcsoltó Boldogasszony napján oltott fákat hasonló tisztelet övezte, mint az Életfát, azokat a fákat, amiket az újszülöttek tiszteletére ültettek. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték, ha megszólaltak, még 40 napig hideg időre kell számítani. Fecskehívogatónak is nevezik e napot, mert a meleg idő hatására elindulnak délről hazafelé a fecskék. Egyes vidékeken a gazdák kitárták az istálló ajtaját és hagyták, hogy a fecskék berepüljenek rajta. A fecske – a magyar néphit szerint a Szűzanya madara az istálló pedig a szentséges anyaméhet szimbolizálja.

„Üdvözlégy kinyílt szűz virág,
Szűzen szülő szép anyaság,
Kegyes királyné asszonyság,
Csillaggal fénylő boldogság.”
/ ének /