Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
A Beszterce ostroma, amely az Egy különc ember története alcímet viseli, Mikszáth egyik legnépszerűbb regénye. Először 1894-ben a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban. A regény középpontjában a Mikszáth-művekre jellemző különös, a környezetébe nem illeszkedő, öntörvényű hős áll. Pongrácz István a középkor embere, az akkori lovagi szokások és szertartások, erkölcsök és normák szerint él a 19. században. A regény cselekménye két szálon indul. Az első fejezet a főszereplő nedeci várában játszódik, a második – az első résszel egyidejű – egy zsolnai polgárcsalád (a Trnowszky-testvérek) és a női főszereplő (Apolka) története. A két szál, a két főszereplő sorsa a harmadik fejezetben kapcsolódik össze. A regény sok különös figurája között üde színfolt a két fiatal, Apolka és Miloszláv szerelme.

Jókai Mór: Tégy jót
A Tégy jót, egy jómódú család eladósodását mutatja be, ami nagyrészt a férj könnyelmű, léha életéből, valamint a spekulánsok, haszonlesők összeesküvéséből adódott. Camilla, az irónő felesége későn vesz tudomást e folyamatról, s lányával, Helvilával a kiutat, a megoldást keresi. Egy nagylelkű, segítő barát siet megmenteni, ami még menthető.

Kaffka Margit: Színek és évek
A Színek és években egy idős asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezéseinek története elevenedik meg az olvasó előtt. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől és szembetalálja magát a megváltozott világgal. Úgy érzi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj.