Apja, Petrus Weissmüller földművelő, anyja, Elisabeth egy dohánygyárban dolgozott, Peter öccse egy évvel utána született, már Amerikában. A szülők nem voltak megelégedve a helyi megélhetési lehetőségekkel, ezért, az Egyesült Államokba vándoroltak. A kis Johann betegeskedő, gyenge, légzési problémákkal küzdő gyerek volt, orvosai tanácsára kezdett el úszni. 1918-ban, amikor apja elhagyta a családot, öccsével együtt úszómesternek állt a Michigan-tó partján. Johann hamarosan 190 centiméteres, 95 kilós óriássá nőtt, és remek adottságai, valamint az úszásban szerzett tapasztalatai hamar a versenyek rajtkövére repítették. Húszévesen, 1924-ben a párizsi olimpián három aranyérmet szerzett, és a bronzérmes amerikai vízilabdacsapatot is erősítette, majd négy évre rá Amszterdamban újabb két aranyat érő úszása volt. 1922 és 1928 között 67 világrekordot állított fel. Ő volt az első, aki egy percen belül úszta a száz métert. Egy hollywoodi forgatókönyvíró figyelt fel rá egy medence partján, Cyrill Hume. Hamarosan hét évre szóló szerződés lapult Johann zsebében, heti 250 dolláros fizetéssel. Első filmjét 1929-ben forgatta a Johnny Weissmüllerre átnevezett úszófenomén, ám az igazi sikert a Tarzan, a majomember hozta meg számára 1932-ben. Johnny olyan meggyőzően adta elő a legendás és emblematikus üvöltést, hogy ő bújhatott az őserdő hősének nadrágjába. Munkájában maximális teljesítményre törekedet, amelyhez nagy erőket tudott mozgósítani. Hatalmas vitalitással és energiatartalékkal rendelkezett.  Élvezni tudta az életet, az anyagi jólétet és a velejáró kényelmet. Weissmüller összesen tizenkétszer öltötte magára az ágyékkötőt és lógott nagy átéléssel az indákon. Johnny hollywoodi filmsztárrá vált. Az aranyévek azonban 44 éves koráig tartottak. Az utolsó vele forgatott őserdős kalandot 1948-ban mutatták be, majd olyan sorozatokban dolgozott, mint a Jungle Jim. De a megszokott fényűző életről nem tudott lemondani, ami felemésztette a gázsiját. 1954-től, az utolsó filmszerepéig, 1976-ig csak elvétve tűnt fel kisebb mellékszerepekben. A kieső bevételeket Weissmüller kétes kimenetelű üzleti manőverekkel próbálta ellensúlyozni, ám ezek még jobban az elszegényedés felé taszították. Magánélete sem volt sikeres, ötször házasodott, harmadik feleségétől három gyermeke született, így magas összegű tartásdíjak is nyomasztották. Hollywood elfeledett ikonja utolsó éveiben segédmunkákat vállalt, hogy fenntartsa magát. Az életét végigsportoló Weissmüller eltörte a csípőjét, majd mindkét lábát, és a rehabilitáció ellenére sem lett soha a régi, szenvedett a mozgástól. A kórházban kiderült, hogy súlyos keringési és szívbetegsége van. 1977-től Acapulcóban lakott, és már a létfenntartásért küzdött. Johnny Weissmuller végül 79 éves korában, 1984-ben halt meg Mexikóban.