Hazánk egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára a keszthelyi Helikon könyvtár. A könyvtár alapítója Festetics Kristóf, aki 1745 és 1750 között felépült kastélyában már könyvtárszobát létesített. Fia, Festetics Pál jelentősen gyarapította az állományt és már könyvtárost is alkalmazott. Festetics György már külön épületszárnyat építtetett a könyvtárnak, melynek berendezését Kerbl János asztalos készítette. A néhány ezer kötetes gyűjteményben a magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával és jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. A könyvtárát az elsők között nyitotta meg a nyilvánosság: a Georgikon oktatói, hallgatói előtt. A jelenleg több mint 80 000 könyvtári egységet tartalmazó gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy a második világháború alatt a Keszthelyt megszálló orosz csapatok parancsnoka, felmérve a kincsek értékét, befalaztatta a bibliotékát és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat, festményeket, szobrokat, porcelánokat, amelyek a többi magyar kastély berendezésétől eltérően, egyedülálló módon, eredeti helyükön vészelték át a háborús időket. Kárt mindössze egy a könyvtár ablakán becsapódó lövedék okozott, amely megsemmisítette a terem közepén álló íróasztalt, és a szétcsapódó repeszek közel 30 könyvön hagytak nyomot. 1948-ban a könyvtár állami tulajdonba került, ekkor kapta a Festetics György által szervezett írótalálkozók emlékére a Helikon nevet. A bibliotéka napjainkban nemcsak a turisták részére nyújt élményt, hanem a tudományos kutatás számára is biztosítja a feltételeket. A könyvek helyben olvasásra, kutatói engedéllyel vehetők igénybe.