Visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy hatéves korában a nagybátyja szigetbecsei házának padlásán talált illusztrált lapok keltették fel az érdeklődését a fotózás iránt. Egy interjúban arról mesélt, hogy már akkor is képeket komponált, amikor még nem volt fényképezőgépe. Budapesten végezte iskoláit, majd az 1912-es érettségi vizsga után a Budapesti Giró és Pénztáregyletnél kezdett dolgozni. Első fényképezőgépét 14 éves korában kapta, autodidakta módon tanult meg fotózni, korai képei többek között Szigetbecsén és édesanyja Teleki téri üzletében készültek. Első fényképe a Borsszem Jankó című politikai élclapban jelent meg, a fotó az első világháborúban Galíciában készült 1915-ben, egy pályázatra küldte be. A háborúba önkénteskét vonult be, a lengyel és az orosz fronton is harcolt, de mellkaslövést kapott, és Budapesten, majd Esztergomban kórházban kezelték. Már 1920-ban bejelentette édesanyának, hogy Párizsba szeretne utazni, végül erre csak pár évvel később került sor. A francia fővárosba 1925-ben érkezett meg, ekkor már 31 éves volt. Itt hamar befutott, már 1927-ben kiállítása volt, francia és német lapok közölték fotográfiáit, 1931-ben a Modern Photography című évkönyv a világ 100 legismertebb fotósa közé sorolta. Párizs André Kertész szemével című albuma, amely 1933-ban jelent meg, a fotótörténet egyik leghíresebb kiadványa lett. Másik híres albuma Torzulások címmel jelent meg. Több más kötetet is publikált, emellett végigjárta és dokumentálta Ady életének párizsi helyszíneit. 1936-ban elhagyta Párizst és Amerikába költözött. Itt nem érezte jól magát, és Amerika sem értékelte őt, fényképeit folyamatosan bírálták. Miután a IV. Velencei Fényképészeti Biennálén 1963-ban elnyert a nagydíjat, egy évvel később, 1964-ben New Yorkban is kiállítása nyílt, mégpedig a MOMÁ-ban. Szép lassan aztán Amerikában is elismerték tehetségét, sorra jelennek meg a könyvei. Itthon a Nemzeti Galériában 1971-ben rendezték meg az első André Kertész-kiállítást, és 1972-ben Kálmán Kata szerkesztésében a Corvina Kiadónál megjelent az André Kertész munkássága című kötet. Az 1984-es Budapesti Tavaszi Fesztiválnak André Kertész volt a díszvendége, ekkor Szigetbecsére is ellátogatott, a későbbi emlékházba, sőt egy francia stábbal végigjárta fiatalkora helyszíneit. Ekkor már nagyon idős volt, egy év múlva, 1985-ben meghalt. 2005 őszén a New York-i International Center of Photography összegyűjtötte a világban található munkáit és egy az egész életét felölelő kiállítással emlékezett André Kertészre. A 2002-ben felfedezett 154141 Kertesz nevű kisbolygót róla nevezték el. 2008-ban a Merkúr bolygón egy 31,55 km átmérőjű krátert nevezett el róla a Nemzetközi Csillagászati Unió.