A zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben. Az első szerzetesek Clairvaux-ból érkeztek, és a rendi határozatok értelmében már hoztak magukkal könyveket, így regulát, liturgikus naptárat, lelki olvasmányokat, valamint egyházi és világi tudományokhoz szükséges műveket. A 15. században hanyatlás következett be, csökkent a szerzetesek száma és amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, teljesen elnéptelenedett. Az apátságot az 1700-as évek elején újraalapították a sziléziai Heinrichauból érkezett szerzetesek új, barokk apátságot építettek. A könyvtár állományát a Sziléziából hozott könyvek képezték. Az első, 1815-ben készített kéziratos kötetkatalógusban 2135 művet soroltak fel 4157 kötetben. A könyvtár állományába több tudományos értékű magángyűjtemény, például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós hagyatéka is bekerült. Az állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt. A ciszterci rend egykori feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került, kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg. A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, de találhatunk szakirodalmat a többi tudományterületről is.