Ma ünnepli 65. születésnapját Kopasz Tamás
magyar Munkácsy Mihály-díjas festő-, szobrász- és grafikusművész. Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1977-1981 közt. 1987-90-ben Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjban részesült, majd amerikai ösztöndíjat kapott Pollock-Krasner alapítványtól. 1993-ban alapította a Mű-Terem Kiállítót, itt működött 1999-ig, közben 1994-2009-ig a Ferenczy István Vizuális Műhely vezető tanára. Nyaranként a Zebegényi Szabadiskolában tanított festészetet. 2000 és 2011 közt mintázást oktatott a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános, Szakgimnáziumban. 2009 óta az egri Eszterházy Károly Egyetem docense. 2019-től a Vizuális Művészeti Intézet Képzőművészeti Tanszékén, tanszékvezető egyetemi docens. 2020-től 2021-ig a Vizuális Művészeti Intézet Igazgatója. Jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Képzőművészeti és Művészetelméleti Intézet igazgatója.
A képzőművészet mellett a zene is érdekelte már az 1980-as évek elejétől, alapító tagja a Fineartsmusic (Árvai György-K.T.) kortárszenei együttesnek, és a Tapasztalt Ecsetek (2010-2018) formációnak. Egyik létrehozója és szervezője az aUTONÓM zÓNA elektronikus zenei fesztiváloknak.
Kopasz Tamás képzőművészeti munkásságáról így szól Beke László művészettörténész:
„Kopasz Tamás képeit először le kell írni. El kell róluk mondani, hogy milyen színűek, milyen foltok, milyen vonalak, milyen ecsetvonások vannak rajtuk, ezek hol és milyen irányban helyezkednek el (többnyire zűrzavaros gubancokat, kusza fonadékokat alkotva). Ez a leírás a végtelenségig folytatható, de előbb-utóbb mégis kiürül. Aktualitását veszti. Ekkor azonban észre kell vennünk, hogy a mű a saját keletkezéséről beszél, vagyis arról, hogy milyen emberi mozgások lenyomataként jött létre. Pontosan rekonstruálható e gesztusok és műveletek nagy többsége, de arról, hogy mit érzett az alkotás közben a művész, és milyen érzelmeket, indulatokat vált most ki belőlünk, történészként nem tartjuk jogosnak elárulni. Magánügy.”




