a hepatitis B vírus felfedezőjének és a vírus elleni vakcina kifejlesztőjének születésnapján, július 28-án tartják meg. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, annak terjedési módjaira, valamint a szűrés, a megelőzés és a kezeléshez való hozzáférés fontosságára. Az elmúlt két évtizedben globálisan több mint 60 százalékkal nőtt a vírusos hepatitis áldozatainak száma, és félpercenként egy ember meghal a betegség valamely szövődményének következtében. Az akut vagy krónikus májgyulladást legtöbbször vírusfertőzés váltja ki. Hatféle vírushepatitist különböztetünk meg: A, B, C, D, E és G vírust, és X-szel jelöljük az azonosítatlan vírusokat. Ezek közül a Hepatitis B a leggyakoribb fertőző betegségek egyike a világon, a nyilvántartott fertőzöttek száma 300-350 millió. A vírusfertőzésen kívül számos egyéb ok vezethet májgyulladáshoz: baktériumok, mérgezés, túlzott alkoholfogyasztás, anyagcserezavar és autoimmun betegség is kiválthatja. Akut májgyulladást főként az A, B és E vírusok okoznak. Az A és az E fertőződés többnyire járványszerű, széklettel szennyezett étellel, itallal terjed. A B vírus vérrel, vérkészítményekkel és szexuális úton fertőz, de nem megfelelően fertőtlenített injekciós, akupunktúrás és tetováló tűkkel vagy körömvágó, borotválkozó eszközökkel, fogkefével is terjedhet. Igazán biztos védelmet, a gyakori hepatitis A és B fertőzés ellen, oltással szerezhetünk. Hazánkban a 13 éves kori kötelező iskolai hepatitis B elleni védőoltások. Fontos a biztonságos szex, monogám kapcsolat vagy gumi óvszer használata. A hepatitis B lappangási ideje több hónap, akár fél év is lehet. A krónikus és az akut májgyulladás tünetei sok hasonlóságot mutatnak. A betegség kezdetén rossz közérzet, fáradtság, az ízületek és izmok fájdalma, láz, émelygés, fejfájás a jellemző tünet. A jobb oldalon, a bordák alatt a gyulladás miatt megnövekedett máj fájdalmat is okozhat, bőrkiütés is jelentkezhet. Az akut májgyulladásra utaló tünetek a hányás, étvágytalanság, láz, hasmenés és a kiütések, de ezek számos más betegség kísérői is lehetnek, ezért előfordul, hogy nem ismerik fel a problémát. Az esetek többségében a betegek 3-6 hónap alatt meggyógyulnak, de a B vírus esetén a megbetegedések mintegy 10 százalékánál, míg a hepatitis C esetén 55-85 százalékánál is krónikussá válik a májgyulladás. A betegséget gyakran késői stádiumban ismerik fel, időnként csak a májzsugorodás tünetei: fogyás, izomsorvadás, sárgaság, haskörfogat növekedése, lábszár dagadás, zavartság, vérhányás stb. Jelenleg a legfontosabb cél a széles körű szűrővizsgálatok végzése és a rendelkezésre álló legkorszerűbb, leghatásosabb és legkevesebb mellékhatást okozó antivirális gyógyszerekhez való hozzáférés biztosítása Magyarországon és az egész világon.